UDVARI, Istvan

A BACS-SZEREMI RUSZINOK OTTHON ES A VILAGBAN C. KETKOTETES MUVE RUSZIN ENCIKLOPEDIANAK TEKINTHETO

( )

Zsiros Miron publicista, tortenesz, demografus harom evtizede elh i vatottan foglalkozik maroknyi nepe a bacs-szeremi ruszinok multjanak feltarasaval, bemutatasaval. Bacskeresztur vagy Ruszki Keresztur kozsegben szuletett 1936-ban, itt jart elemi es kozepiskolaba is. Zomborban tanitokepzot vegzett, majd kozgazdasagi es jogi tanulmanyokat folytatott Ujvideken ill. Belgradban. Tanitoskodas, majd rovid jogaszi gyakorlat utan 1966-ban az Ujvideki Radio es Televizio Ruszin Szerkesztosegeben talal magara, ahol 25 evet dolgozott radios riporterkent, szerkesztokent. 1991-ben ment munkahelyerol nyugdijba. Azota Magyarorszagon, Mucsonyban el.

1970-tol rendszeresen jelennek meg publicisztikai cikkei, tudomanyos tanulmanyai, majd konyvei. Zsiros Miron munkassaga kezdeten szukebb bacs-szeremi ruszin temakkal foglalkozott, latokore, tudomanyos erdeklodese fokozatosan, szervesen bovult, s vizsgalodasai korebe bevonta a szlovakiai, karpataljai, magyarorszagi es tengerentuli ruszinokat. A ruszinlakta vagy a ruszinok eszakrol delre iranyulo migracioja altal erintett magyarorszagi telepulesekrol egy neprajzosok szamara sem erdektelen szep kotetet jelentetett meg: Zsiva Hornyica Elo Felfold cimmel. (Budapest, 1996.)

A bacs-szeremi ruszinok tortenetenek szinteziset adja a Pohljadi do presloszci Visszapillantas a multba cimu muveben. (Ujvidek, 1996). Nagyija pod cudzim nyebom Remeny mas eg alatt cimu poemaban (Miskolc, 1997) verses formaban foglalva tarja az olvaso ele a ruszinok tortenetenek kulcspontjait. Az epikus koltemeny hiteles muveszi dokumentum, mely igaz es arnyalt kepet nyujt a kuzdelmes bacskai ruszin sorsrol. A kotet hozzajarul ahhoz is, hogy az erdeklodo pontosabb kepet nyerjen Kozep-Europarol, a kozep-europai nepekrol, s egyeni sorsokrol.

A bacs-szeremi ruszinok otthon es a vilagban c. ketkotetes muve ruszin enciklopedianak tekintheto. Jol mutatjak ezt a konyv fontosabb fejezetcimei:

A Felvidek es a ruszinok; Del-Magyarorszag a ruszinok betelepulese idejen; Keresztur es Kocura megtelepitese gorog-katolikusokkal; A Kereszturi es kocurai osszeirasok: 1756, 1763, 1765-67, 1770 evekrol; Urberrendezes a ket bacskai ruszin faluban; A I. Jozsefi nepszamlalas bacskai adatai; A szekunder ruszin migracio: uj ruszin telepulesek keletkezese a Bacskaban, a Szeremsegben es Szlavoniaban; Ruszinok a ket vilaghaboruban; A ruszin iskola ruszin nemzeti identitas letetemenyese; Ruszin papok es tanitok; Bacs-szeremi ruszinok europai es tengerentuli allamokban; Hagyomanyapolas es nepszokasok a bacs-szeremi ruszinok koreben. Ez az utobbi fejezetben a szerzo a karacsony; a husvet; a templombucsu; a bacs-szeremi lakodalom temakoreit targyalja reszletesebben.

A kisszamu de nagy nep c. fejezetben Zsiros Miron mintegy osszegzeskeppen szambaveszi, leirja mivel buszkelkedhetnek ma a bacs-szeremi ruszinok. A ruszinok koreben zajlo etnokulturalis, demografiai folyamatok szemleltetesere tobb csaladfat is kozol: igy a Zsiros, Kovacs, Szakacs, Petrigala, Bindasz, Koleszar csaladoket.

A kotet ertekenek tartom a gondos es elmelyult torteneti - statisztikai es demografiai elemzest, a gorogkatolikus egyhaz nepmegtarto szerepenek reszletezeset, a delvideki es felvideki ruszinok kapcsolatainak bemutatasat, s a sok hasznos tablazatot.

Zsiros Miron muvet a szlav-magyar interetnikus kapcsolatokkal, kulturaval foglalkozo szakemberek forgathatjak haszonnal.

( , : IV. 52)